|
Megjegyzések az Európai Parlament február 16. határozatához |
|
|
|
Cikk megosztása    
|
2012. február 20.
Az Európai Parlament február 16-án a magyar kormány munkájával és a parlament törvénykezésével kapcsolatban három határozati javaslatot tűzött napirendjére. A Fidesz képviselőit is magában foglaló néppártiak azt szerették volna elfogadtatni, hogy az Európai Parlament ítélje el az Orbán kormányt ért támadásokat. A javaslat szerint nem a magyarok, az ország elleni támadások elítéléséről volt szó, ahogy ezt az orbánisták úton-útfélen szokták szajkózni, hanem csak a kormányt ért állítólagos „támadásokról”. A konzervatívok határozati javaslatukkal arra szerették volna rábírni a magyar kormányt, hogy az Európai Bizottság észrevételeit figyelembe véve módosítsák a regnálásuk óta hozott törvényeket. A baloldali frakciók, benne a magyar szocialisták is, konkrétan négy törvény átdolgozását javasolták. A néppártiak előterjesztése nem kapta meg a szükséges többségi támogatást. Sokat mond a Fidesz Európai Parlamenten belüli megítéléséről, hogy nemcsak a baloldaliak szavaztak nemmel, hanem több néppárti is. Ez bizony gondolkodóba ejthetné az orbánista klientúrát, parlamenti képviselőit, pártjaik tagjait és szimpatizánsait.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Megjegyzések Vona Gábor évértékelőjéhez |
|
|
|
Cikk megosztása    
|
2012. február 6.
A Jobbik elnöke 2012. január 28-án évértékelőt tartott. Beszédében több problémát érintett. Ezek közül ragadtam ki kettőt.
Az egyik: a pártelnök külpolitikai és külgazdasági kapcsolataink terén a nyugati helyett a keletit javasolja. Lehetséges legfontosabb partnerként Törökországot és Oroszországot nevezi meg. Európa közepe táján, az EU tagjaként józan paraszti ésszel ezt az ötletet nagyon nehéz elképzelni. Ennek az irányultságnak ellentmondanak történelmi tapasztalatainak. 150 évig éltünk török uralom és közel 50 évig szovjet-orosz megszállás alatt. Hazánk gazdasági fejlődésének legpozitívabb szakasza az 1867-1914 közötti, közel félévszázad, melynek forrása az volt, hogy a hazai tőkések szoros kapcsolatban a Nyugat-Európába beágyazott osztrák tőkés gazdasággal megteremtették a hazai tőkés termelés alapjait. A II. világháború után hazánk külpolitikai és külgazdasági orientációja irányt változtatott. A szovjet gazdasághoz kapcsolódva az intenzív gazdaság fejlődésről visszatértünk az extenzívre, ami a mezőgazdaság kivételével gazdaságunk korszerűsödésének lassulását eredményezte. Így 1945-1989 közötti iparfejlődésünk struktúrája, színvonala, korszerűsége messzebb került Nyugat-Európától, mint 1945 előtt volt. Ha ezen a Vona Gábor javasolta úton indulnánk el, visszatérnénk abba a zsákutcába, amelybe a 80-as években jutottunk. Ekkor pedig hazánk végképp a perifériára szorulna.
|
|
Bővebben...
|
Cikk megosztása    
|
2012. február 1.
A társadalom előtt álló fontosabb problémákkal kapcsolatban a Fidesz álláspontját nem az határozza meg, hogy mit ad az embereknek, hanem az, hogy mennyiben segíti elő a hatalom megszerzéséért, illetve megtartásáért vívott harcát. Így amikor ellenzékben volt, ostorozott minden kormánypárti javaslatot. Kivételt csak az olyanok képeztek, mint 2002-ben a közalkalmazotti fizetések 50 %-os emelése. A kormányjavaslatok elvetésének egyik legismertebb példája a KDNP-vel együtt kezdeményezett 2008-as népszavazás, amely többek között a felsőoktatási tandíjat volt hívatva megakadályozni. A Fidesz elérte célját, a szavazók többsége elvetette a Gyurcsány-féle tandíjat. A népszavazás eredményeként csökkent a kormány népszerűsége, az övéké pedig nőtt.
|
|
Bővebben...
|
|
Néhány megjegyzés a Darányi Ignác Tervről |
|
|
|
Cikk megosztása    
|
2012. január 23.
A hírek szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium ugyan már kidolgozta a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiát, de még nem terjesztette a parlament elé. Ennek ellenére január 16-án nyilvánosságra hozta annak részét képező Darányi Ignác Tervet. A terv névadója 1881-1927 között országgyűlési képviselő volt, hol a konzervatívok, hol a 48-asok, hol a függetlenek soraiban. Két alkalommal, 1895-1903, illetve 1906-1910 között az agrártárca élén állt. Neve összekapcsolódik a dualizmus korabeli agrárfejlődéssel. Mezőgazdasági eredményeink valamelyest közeledtek az európai színvonalhoz, bár a növekedés mértéke elmaradt az ipar, a közlekedés fejlődése és a nemzeti jövedelem emelkedése mögött. Különös gondot jelent az, hogy ez az agrárfejlődés alig változtatott az agrárnépesség, különösen az agrárszegénység megélhetési lehetőségein. Mi sem bizonyítja ezt meggyőzőbben, mint az agrár túlnépesedés, aminek eredményeként az 1880-as évektől kezdődően „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.” Jelentősebb részük Darányi Ignác országgyűlési képviselősége és minisztersége idején kényszerült elhagyni szülőföldjét. Darányi Ignác megítélésénél figyelembe kell venni a nevéhez kapcsolódó 1898-as úgynevezett „rabszolga”- és az 1907-es cselédtörvényt és az 1897-1898-as szabolcs-szatmári parasztmozgalmak felszámolását is.
|
|
Bővebben...
|
Cikk megosztása    
|
2010 január 17.
A 2010-es országgyűlési választások után, a hithű fideszes szavazatszámláló bizottsági tag társamtól, a következő gondolatokkal búcsúztam: „Remélem, hogy a Fidesz megoldja azokat a társadalom előtt álló feladatokat, amelyeket az előző kormánynak a Fidesz ellenállása miatt sem sikerült elvégeznie. Ehhez azonban le kell mondaniuk a sztálinista, rákosista politikai módszerekről.” Első mondatomat köszönettel fogadta. A másodikat felháborodottan utasította vissza. Elutasító magatartása nem rendített meg a fideszes politikai módszerekkel kapcsolatos véleményemben, de ekkor még álomban sem gondoltam volna, hogy az antikommunista politikára és politikai módszerekre esküvő Fidesz ennyire magáévá teszi a sztálinista, rákosista módszereket.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
|
|
Oldal 1/7 |