2012. február 20.

Az Európai Parlament február 16-án a magyar kormány munkájával és a parlament törvénykezésével kapcsolatban három határozati javaslatot tűzött napirendjére. A Fidesz képviselőit is magában foglaló néppártiak azt szerették volna elfogadtatni, hogy az Európai Parlament ítélje el az Orbán kormányt ért támadásokat. A javaslat szerint nem a magyarok, az ország elleni támadások elítéléséről volt szó, ahogy ezt az orbánisták úton-útfélen szokták szajkózni, hanem csak a kormányt ért állítólagos „támadásokról”. A konzervatívok határozati javaslatukkal arra szerették volna rábírni a magyar kormányt, hogy az Európai Bizottság észrevételeit figyelembe véve módosítsák a regnálásuk óta hozott törvényeket. A baloldali frakciók, benne a magyar szocialisták is, konkrétan négy törvény átdolgozását javasolták. A néppártiak előterjesztése nem kapta meg a szükséges többségi támogatást. Sokat mond a Fidesz Európai Parlamenten belüli megítéléséről, hogy nemcsak a baloldaliak szavaztak nemmel, hanem több néppárti is. Ez bizony gondolkodóba ejthetné az orbánista klientúrát, parlamenti képviselőit, pártjaik tagjait és szimpatizánsait.

A szavazások végeredménye az lett, hogy csak a baloldaliak javaslata kapta meg az érvényességhez szükséges szavazati számot. A baloldali frakciók tagjainak és a javaslatot elfogadók számának összevetése alapján megállapítható, hogy a baloldaliak mellet mások is igennel szavaztak. Az utóbbiak nagy része feltehetően a konzervatívok közül került ki, már csak azért is, mert a két frakció javaslata között sok volt a hasonlóság. Annak sem zárható ki a lehetősége, hogy egyes néppárti képviselők is az igen gombot nyomták meg. Ezekről is érdemes lenne a fideszes-kereszténydemokrata tábornak meditálnia..

A föntiekből arra következtethetünk, hogy az Európai Parlament képviselőinek többsége nem a szavaik, a propagandafogásaik alapján ítélik meg az Orbán kormány tevékenységét és az országgyűlés törvényhozó munkáját, hanem kellő hiteles információkra támaszkodó tények alapján. Olvasva az Orbán kormány által kierőszakolt Alaptörvényt és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényeket, megismerve a demokratikus politikai rendszer korlátozására, a diktatúra kiépítésére tett lépéseiket, a szakembereket elbocsátó és azokat pártkatonákkal felváltó személyzeti politikájukat egyre kritikusabb szemmel nézik az orbánisták országlását. A fideszes-kereszténydemokrata klientúra hatalomért és annak megtartásáért vívott nemtelen harcában megindult a politikai lejtőn. Az Európai Parlament február 16-i döntése alapján úgy tűnik, hogy a magyar kormány elindult az Európai Unión belüli elszigetelődés útján. Ez önmagában nem is lenne baj, az azonban igen, hogy ugyanez a sors vár országunkra, a magyar társadalomra is. Ezen is érdemes lenne elmerengenie a hatalmi koalíciónak, a pártagjainak és szimpatizánsainak.

Juhász T. János